13. No title

Lassan vettem a levegőt a nagyapám él, és még mindig nem normális állítólag. A küldetésem, hogy megmentsem a gonosztól a világot..Olyannak érzem magam, mint egy elcseszett szuperhős vagy mi. A farkas az én oltalmazóm..Vigyáz rám amikor tud, de nem a rabszolgám. Jogában áll bármikor elmenni, illetve amikor akar visszatérni. Szavait nem értem, bármennyire is szeretném megérteni a szavait olykor-olykor.

Shan tud a képességemről, és majdnem minden titkomról. Megakart ölni a találkozásunkkor, de még aznap este a jövőből elmondtam neki, hogy mit kell tennie. De ezekre nem emlékszem..
Shan és köztem nem lehet több barátságnál, mert mind a ketten elítéljük egymást. Ugyanakkor kívánom a társaságát a zavaros tettei ellenére. Kínozni akart, aztán meg ki tudja mit tervezett..Már halott lennék, ha nem lennék időutazó.

Anya és apa nem tud semmit az egésztől..Hogy a holló elrepített egy másik időbe, hogy időutazó vagyok, hogy már nem vagyok a drágalátos ártatlan, szűz kislányuk..Fáj minden amit tettem/teszek ellenük. Elhanyagolnak, és árvának érzem magam miatta. Anya és apa elutazott, így egyedül maradtam..

- Mira. - hallottam a suttogását. Csak hümmögtem valamit csukott szemmel. - Kérlek szépen. - hallottam ismét a suttogását.
- Húzz a szobádba Shan. - morogtam, miközben fordultam egyet.
- De akarom..Most akarom.. - hallottam, ahogyan egyre közelebb van az ágyamhoz. Résnyire kinyitottam a szememet.
- Belehalnál, ha nem feküdél mellém? - néztem rá hunyorogva, mire vigyorogva bólintott. Arrébb csúsztam az ágyon, mire bevágódott mellém. Kényelembe helyezte magát, majd betakarta magát, így leszedve rólam a puha menedékemet. Csak egy bugyi, és egy melltartó volt rajtam, így rögtön megcsapott a hideg. Autómatikusan visszarántottam az anyagot, mire közel húzott magához, így mint a ketten az anyag alatt voltunk.
- Utálom, hogy erőszakos vagy.- morogtam, miközben izmos mellkasához bújtam. - Mellesleg, mit szól a barátnőd, hogy egy ágyban vagy velem? - hangosan felnevetett. Nem is vártam volna tőle mást..Rá vallott, hogy mindent elviccel.
- Amiről nem tud, az nem fáj neki. - mondta a plafont nézve.
- Meddig leszel nálam?
- Amíg vissza nem jönnek a szüleid. - suttogta a hajamat piszkálva.
- Tudok magamra vigyázni.
- Tudom, de egyedül meghülyülsz.
- Itt van velem a farkasom. - vigyorogtam, majd a szoba ajtajánál fekvő farkasra néztem, aki békésen aludt.
- Én is itt vagyok.
- Most rendes vagy velem..De sokszor meg tahó. - motyogtam, de nem kaptam választ. - Mit akartál velem tenni az első találkozásunkkor?
- Meg akartalak ölni. - nézett a szemembe mélyen. Nem titkolta..
- Miért?
- Mert élvezem, ha fájdalmat okozok másnak.
- Könyörtelen vagy.
- Tudom Mira, de nekem ez egy hobbi. Élvezet. Poén. - nézett rám, miközben a hátamat simogatta. Nem féltem tőle. Nem bántott.
- Miért nem ölsz meg most?
- Mert fontos vagy a jövőben. - nézett rám. - Veszteség lenne megölni téged, bármennyire élvezném. - nézett rám azzal az idegesítő vigyorával. A haját kezdtem piszkálni.
- Miért akarnál megölni?
- Vicces lenne nézni, azt ahogyan elvérzel.
- Pszichopata vagy.
- Tudom. - mosolygott. Közelebb hajoltam hozzá, meg akartam csókolni, vágytam ajkai érintésére. Orraink kicsit összeértek. - Ha most megcsókolsz én eskü leütlek. - suttogta ajkaimra. Kuncogva távolodtam el ajakiról, majd mellkasára tettem a fejemet.
- Miért akadtál ki amikor megtudtad, hogy lefeküdtem Ryannal?
- Azért, mert hatással volt a jövőre.. Ezzel sok dolgot elcsesztél. - morogta - Amúgy meg magasról leszarom, hogy kiknek nyitod szét a lábaidat.
- Jó éjt morgó medve. - kuncogtam csukot szemmel.
- Dögölj meg. - nevetett fel.

_______________________
Sajnálom a nagy csúszást, de remélem ezzel a résszel kicsit kárpótollak titeket :)
Mellesleg..Kérlek szurkoljatok, hogy sikerüljön megvenni a lovat. Csak ennyi :) Jó éjt <3