2015. június 29., hétfő

7. Dream

Nehézkesen keltem ki az ágyból. és kinéztem az ablakomon. A nap gyönyörűen ragyogott, a fűzva levelein csillogott a reggeli harmat. Ablakom kilincsét megragadtam, majd kinyitottam. A levegő hűvös volt, de kellemes. Behunytam a szememet, és átöleltem magam. Elképzeltem, hogy milyen különleges érzés is ez, hogy hajnalban száll fel a köd, a holló nem fenyeget, és csodásan érzem magamat. Libabőrös lettem amikor kezeket éreztem a derekamon, magabiztosak voltak, de ugyanakkor gyengéden, de magabiztosan fogtak. Kinyitottam a szemem, majd lenéztem a derekamat fogó két kézre. Lassan megfordultam, és Shan szemébe néztem mélyen, közel volt hozzám, éreztem a leheletét ajkaimon, majd gyengéden megcsókolt. Erőteljesen löktem el magamtól, mire értetlenül bámult rám.
- Most észnél vagy? - meredtem rá. - Mit keresel a szobámban? Miért csókolgatsz te engem?
- Cica..Veled járok..- nézett rám szúrós tekintettel
- Az kizárt. Sohasem járnék egy olyan barommal mint te. - kiabáltam, mire lépéseket hallottam. Egy női hangot hallottam, mintha a saját hangomat hallottam volna. Odakaptam a fejem, és az ajtón belépett..Vagyis beléptem. Magamat láttam az ajtóban, persze kicsit másképp, fehérneműben állt ott, és engem nézett. Alaposan végigmértem. Zöld-kék foltok voltak rajta, és a vállán két bevart csík.
- Mi a ..- hallom Shan hangját. Csak most néztem rá úgy igazából. és láttam izmos felsőtestét. Napbarnított bőre tökéletesen passzolt az ízlésemhez. Lenéztem boxerére, majd ismét a döbbent arcára. A lány, vagyis én odajött hozzám, végigmért.
- Add a kezed Mira. - nézett rám a lány.
- Kia franc.. - kezdtem, de elkapta a kezemet.
- Rajta van a jel ? - hallottam Shan hangját. A lány a csuklómat figyelte alaposan
- Nincs..
- Mi folyik itt ? - meredtem a lányra aki kiköpött olyan volt, mint én.
- Mira, elkezdődött. - suttogta a szemembe nézve. Szemei zölden csillogtak, egyre homályosabb lett körülöttem minden.

Sikítva nyitottam ki a szememet, anyu trappolt be a szobámba, és az arcomat kezdte simogatni.
- Drágám..Semmi baj. - suttogta, miközben magához ölelt.
- Olyan furát álmodtam..- motyogtam.
- Figyelj, az egyik kis barátod lent van a kapuban, azt mondja megbeszélte veled, hogy bejöhet. - mondta suttogva - Ha szeretnéd drágám elküldöm.
Biztos voltam benne, hogy Luke, vagy esetleg Jamie.
- Bejöhet. - motyogtam, mire anyu kiment a szobámból. Magamra vettem egy rövid nadrágot, és copfba kötöttem a hajamat. Leültem az ágyamra, mikor bejött a szobámba Ryan.
- Szia. - mondtam zavartan.
- Csá. - mondta - Leülhetek?
Aprót bólintottam, mire leült mellém az ágyra. Zavartan gyűrögettem a pólóm végét, és csendben figyeltem a fiút.
- Figyelj. Jamie édesapja meghalt. Szeretné, ha majd tudnátok találkozni. Keresett már téged telefonon, de nem tudott elérni.
- Meghalt az apja? - ismételtem suttogva.
- Szerintem köze lehetett hozzá..- kezdte, de abban a pillanatban belépett Shan.
- Sziasztok csajok. - vigyorgott azzal az idegesítő mosolyával.
- Shan, kopj le. - motyogta Ryan - Mit keresel itt?
- A csajomhoz jöttem. - mondta gúnyosan a fiú, és mellém lépett. Megborzolta a fejemet, mire Ryan felállt, és kisétált a szobámból.
- Normális vagy Shan?
- Hoztam Diamirot. - mondta nyugodtan, majd a kezembe nyomott egy átlátszó dobozt. Soháig néztem, mikor megláttam benne a szőrös kis állatot.
- Ez egy pók. - suttogtam remegve.
- Mira. Tikkel a szemed. - mondta, majd elvette tőllem a pókot és elém állt.- Nem fog bántani.
- Vedd le a polód. - néztem a szemébe
- Te hülye vagy.-  nevette el magát.
- Vedd már le! - néztem rá idegesen
- Ha adsz egy jó indokot leveszem. - mondta nyugodtan.
- Furcsát álmodtam, és benne voltál, megszeretném nézni, hogy mennyire egyeznek az ott látottak. - mondtam, mire bólintott, és levette a pólóját. Teste ugyanolyan szálkás volt, mint az álmomban, csak a bőre fehérebb.
- Visszavehetem? Csak mert csorog a nyálad. - vigyogott.
- Nem igaz. De igen, vedd vissza.
Shan visszavette a pólót.
- Mit álmodtál?
- A szobámban voltál, egy boxerben. Kiakadtam, mert megcsókoltál, aztán megláttam magamat. Valami jelet kerestél rajtam, majd felébredtem. - motyogtam. Shan fintorgott, majd az ablakomhoz ment.
- A gyűrű a holló lábán van. - suttogta. - Mira, nem álmodtál. - nézett mélyen a szemembe - Utaztál.

_______________________

Köszönöm szépen a biztató szavakat Réka Molnár <3
Csak miattad írtam meg ezt a részt :)

4 megjegyzés:

  1. Jaaj,most annyira izgulok! Mirával most biztos fog valami történni.. =3 Ez is nagyon jó lett :)

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Ehez nem is kapsz egyedi kommentet most. :/

    VálaszTörlés